Nemzet napszámosa

Adott szó és társaik - Kiveszőben világunkból?

Ha Jókai regényeket olvasunk vagy történelmi sorozatokat nézünk a tévében, számos olyan dologra csodálkozhatunk rá, ami – úgy tűnik – szép lassan (olykor inkább roham iramban) eltűnik az életünkből. Őszintén szólva én már belefáradtam, hogy harcoljak ellene, mert úgy látom, kevesen maradtunk, akiknek a hagyományos értékek még fontosak. Ugyanakkor sajnálom, hogy mindaz, amit elveszítünk, fájón […] Tovább

A középszerűség diadala avagy a szombathelyi színház kálváriája

Ma nem a korszakalkotó zsenik, a polihisztorok és a művészetek aranykorát éljük, manapság a középszerű emberek uralkodnak mindenek felett. Igen, a kreativitás szabadsága, a merész alkotóerő és a karizmatikus egyéniség felett is. A középszerű elme – láthattuk ezt Peter Schaffer Amadeusában is – tudatában van saját középszerű voltának, ezért irigyli az igazi tehetséget, és – […] Tovább

Beszélünk róla, használjuk a munkánkban, továbbgondolkozunk róla - Mindenki!

Rengetegen olvasták az Oscar-díjas magyar kisfilmről, a Mindenkiről szóló írásomat (itt találod), egy kedves telefonhívást is kaptam, így megismerhettem egy csodálatos pedagógust, és többen írtak üzenetet is nekem, elmesélve, hogy a filmet nézik pedagógus kollégákkal, gyerekekkel, családban, munkahelyeken, használják nevelőtestületi gyűlésen és osztályfőnöki órákon. Néhányan megkérdezték tőlem: miért nem lehet ezen a blogon  kommentelni? Ennek […] Tovább

Miért olyan nehéz örülni mások sikereinek?

Harminc éve dolgozom táncpedagógusként, megéltem már sok mindent rivalizálással, féltékenykedéssel kapcsolatban, hiszen táncversenyeken indulunk minden évben a versenyzőimmel, ahol a csapatban összetartó, közös célért küzdő gyerekek olykor ellenfelekként lépnek színpadra szóló vagy páros kategóriákban, ahol a jó helyezésért folyó küzdelem nem gyakran nem mentes az indulatoktól. Most mégsem egy ilyen eset döbbentett meg, hanem az egyik […] Tovább

A közösség és az összefogás elsöprő ereje - Mindenki!!!

Ma reggel, ahogy rákerestem a hírekre, vezető helyen szerepelt, hogy a legjobb élőszereplős kis játékfilm kategóriában az Oscart idén Deák Kristóf alkotása, a Mindenki nyerte. Öröm, boldogság, büszkeség – mind eltörpült a katarzis mellett, amikor végignéztem a filmet. Pedagógusként és táncpedagógusként olyan sokat kaptam ettől a 25 perctől, hogy szeretném ezt most itt megosztani. (Az alábbi […] Tovább

Norvég iskola – a szülő és a tanár szemszögéből

Előző cikkemben (Miért szeretnek a norvég gyerekek iskolába járni?) részletesen írtam a norvég iskoláról. Megígértem, hogy a témát folytatjuk, hiszen egyrészt még korántsem merítettük ki, másrészt sokan voltak kíváncsiak még sok egyébre is ezzel kapcsolatban. Most az oktatás másik két főszereplője szempontjai kerülnek a poszt középpontjába. Az már kiderült, hogy a gyermek stresszmentes iskolaéveket élvezhet, […] Tovább

Látogatás a "Verébfészekben" - Egy osztrák magánóvoda belülről

A “Verébfészek” (Spatzennest) fogalom Seekirchenben, ebben a Salzburg melletti bájos kisvárosban. Egyszerre bölcsőde, óvoda és valamiféle napközi a 10 éven aluli iskolások számára. Rendkívül rugalmasan működik: nemcsak egész napos, hanem félnapos (ebéddel és ebéd nélküli) változatban is igénybe vehető. Csak szombaton, vasárnap és ünnepnapon tartanak zárva, de öt hétig a gyermek kötelező szünetet kap: a […] Tovább

Balett iskola Afrika legnagyobb nyomornegyedében

Afrika legnagyobb nyomornegyedében, Nairobiban (Kenya) – ahol 700 ezer ember él -, található egy balett iskola. Minden szerdán Kibera szűk utcáinak és sikátorainak labirintusában a Spurgeon Akadémia egyik tanterméből a tanulók kipakolják a padokat és a székeket, gondosan felsöprik a padlót, az iskolai uniformist világos színű ruhákra cserélik, pozícióba állnak, és a kezüket ráhelyezik a falból kiálló […] Tovább

Hétköznapi történet apróságokról, egymás kisegítéséről, egy csipet jóindulatról

Amikor 10 évvel ezelőtt Korfun jártunk, egy kis étkezdében ebédeltünk, ahol az asztalok egy része a parányi épület előtt foglalt helyet. Meglepődve tapasztaltuk, hogy déltájékban egy 3 fős kis zenekar jelent meg az udvaron (kölcsönösen köszöntötték egymást barátságosan mosolyogva a tulajjal), és kis koncert után végigtányérozták az ebédelőket. Aztán indultak tovább a szomszédba… A sor […] Tovább

Miért szeretnek a norvég gyerekek iskolába járni?

Ezzel a címmel természetesen nem szeretném azt sugallni, hogy ellentétben a magyar gyerekekkel. Hiszen az ovis korszak végén még izgatott gyönyörűséggel várják a titokzatos iskolát, ahol olyan sok érdekes dolgot fognak tanulni. Csak sajnos az iszonyatosan gyors tempó, a rengeteg tananyag, a még mindig túlsúlyban levő poroszos megközelítés többségük esetében megöli a varázst. Mi az, amit másképp […] Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!