Nemzet napszámosa

Adott szó és társaik - Kiveszőben világunkból?

Ha Jókai regényeket olvasunk vagy történelmi sorozatokat nézünk a tévében, számos olyan dologra csodálkozhatunk rá, ami – úgy tűnik – szép lassan (olykor inkább roham iramban) eltűnik az életünkből. Őszintén szólva én már belefáradtam, hogy harcoljak ellene, mert úgy látom, kevesen maradtunk, akiknek a hagyományos értékek még fontosak. Ugyanakkor sajnálom, hogy mindaz, amit elveszítünk, fájón […] Tovább

Miért olyan nehéz örülni mások sikereinek?

Harminc éve dolgozom táncpedagógusként, megéltem már sok mindent rivalizálással, féltékenykedéssel kapcsolatban, hiszen táncversenyeken indulunk minden évben a versenyzőimmel, ahol a csapatban összetartó, közös célért küzdő gyerekek olykor ellenfelekként lépnek színpadra szóló vagy páros kategóriákban, ahol a jó helyezésért folyó küzdelem nem gyakran nem mentes az indulatoktól. Most mégsem egy ilyen eset döbbentett meg, hanem az egyik […] Tovább

Hétköznapi történet apróságokról, egymás kisegítéséről, egy csipet jóindulatról

Amikor 10 évvel ezelőtt Korfun jártunk, egy kis étkezdében ebédeltünk, ahol az asztalok egy része a parányi épület előtt foglalt helyet. Meglepődve tapasztaltuk, hogy déltájékban egy 3 fős kis zenekar jelent meg az udvaron (kölcsönösen köszöntötték egymást barátságosan mosolyogva a tulajjal), és kis koncert után végigtányérozták az ebédelőket. Aztán indultak tovább a szomszédba… A sor […] Tovább

Miért van becsülete az önkéntes munkának Norvégiában?

Egyik nagyon kedves barátnőm egy éve Norvégiában él. Nem az a típus, aki itthon csak a rosszat, külföldön pedig csak a jót látja, nyitott szemmel járkál a világban. Legutóbb arról mesélt nekem, hogy azt tapasztalja, az önkéntes, díjazás, ellenszolgáltatás nélküli munka milyen gyakori és megszokott ebben a skandináv országban. Az idősebb generáció még emlékezhet itthon […] Tovább

7 kultúra, amely értékeli a kort, és megbecsüli az időseket

Úgy gondoltam, első posztom az új esztendőben szóljon az idősek megbecsüléséről. Személy szerint eddigi életem folyamán nagyon sokat tanulhattam tőlük, szerencsésnek érzem magam, hogy tudásukat, tapasztalatukat megosztották velem. Társadalmunk nem becsüli meg őket, ezért nagyon sok érték megy veszendőbe, és nem kapják meg az őket megillető tiszteletet és figyelmet. Szeretném ezt az írást egy blogger […] Tovább

Zéró tolerancia

Mostanában egyre jobban megdöbbent az, ahogyan mi, emberek bánunk egymással. Ahogy simán elsétálunk mások előtt/mellett úgy, hogy elsodorjuk őket az utunkból bocsánatkérés nélkül, ahogy csak a rosszat említjük meg a cselekedetükkel kapcsolatban, de a benne lévő jót nem, ahogy nem foglalkozunk azzal, hogy viselkedésünkkel zavarjuk-e a többieket, egyszóval ahogy tülekedünk, lökdösődünk, nyomakszunk az életünkben, és […] Tovább

A New York City Balett tánckurzusa fogyatékkal élő gyermekeknek

Amikor Natalie Armoza e-mailt küldött a világ egyik leghíresebb balett társulatának, nem is merte remélni, hogy ilyen választ kap. Armoza egy gyönyörű kislány, Pearl édesanyja, aki bénulástól szenved, egy olyan állapottól, ami befolyásolja az egyén képességét arra, hogy kontrollálhassa a test mozgását. Armoza tudta, hogy a New York City Balett workshopokat tart, és azt remélte, hogy a társulat szervez […] Tovább

Miért nem tanítjuk meg gyermekeinket az idősek tiszteletére?

Mert mi sem tiszteljük őket eléggé. Ha magunk is tisztán látnánk azt a sok élettapasztalatot, bölcsességet, amit magukban hordoznak, és napról napra gazdagítanak, ha megbecsülnénk azt a tudást, amivel folyton folyvást bennünket segítenek, ha átéreznénk a testi-lelki megfáradást, fájdalmat  és szenvedést, amit az évek száma és a megnemértés, az el nem fogadás okoz a számukra, […] Tovább

Sírni csak a győztesnek szabad

Néhány évvel ezelőtt megdöbbenve figyeltem, ahogy a magyar színekben versenyző sokszoros bajnoknő sértődött arccal nyeldesi a könnyeit az olimpiai dobogó második fokán, miközben a győztes megpróbált felhőtlenül örülni. Nem esztétikai sportágról van szó, az óramutatók precízen, objektíven döntöttek, itt nemhogy vitának, de még kételynek sem volt halvány esélye sem. Szégyelltem magam a versenyzőnk helyett, akit […] Tovább

Szólásszabadság és ami mögötte van...

“Úgy kell élni, hogy míg a világban forgolódunk, ne súroljuk le más emberről a bőrt.” (Szabó Magda) Sok rossz dolog van jelen az életünkben, de ami mostanában mintha túlsúlyba kerülne, az az álszentség. Olyan töményen jelentkezett az utóbbi időkben, hogy úgy érzem, írnom kell róla, mert az egyoldalú véleményalkotás valahogy egyre inkább jelen van a […] Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!